Government Act on the Rules of Air Protection Brochure

21/2001. (II. 14.) KORM. RENDELETA LEVEGO VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS EGYES SZABÁLYOKRÓLA Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 36. §-ában és a 110. § (7) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következoket rendeli el: I.ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEKA rendelet célja és hatálya1. § A rendelet célja a környezeti levego minoségének tartós és hatékony megóvása és javítása, az emberi egészség védelme és a környezet állapotának megorzése érdekében. 2. § (1) A rendelet hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkezo szervezetekre terjed ki, akik (amelyek) tevékenysége, létesítménye, terméke levegoterhelést okoz vagy okozhat (a továbbiakban: légszennyezo). (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a) a természetes és mesterséges eredetu ionizáló és nem ionizáló sugárzásból keletkezo légszennyezésre, b) a levego munka-egészségügyi védelmére, c) a zárt terek levegominoségének szabályozására.Alapfogalmak3. § A rendelet alkalmazásában a) környezeti levego (a továbbiakban: levego): a légkör egésze, a munkahelyek és a zárt terek levegojének kivételével; b) anyag: bármely kémiai elem és annak vegyületei, a radioaktív anyagok és a genetikailag módosított szervezetek kivételével; c) légszennyezo anyag: a levego természetes minoségét hátrányosan befolyásoló olyan anyag, amely természetes forrásból vagy az emberi tevékenység közvetlen vagy közvetett eredményeként kerül a levegobe, és amely káros vagy káros lehet az emberi egészségre, a környezetre, illetve károsítja vagy károsíthatja az anyagi javakat; d) levegoterhelés (emisszió): valamely anyag vagy energia levegobe juttatása; e) levegoszennyezés (légszennyezés): légszennyezo anyagnak a légszennyezo anyag kibocsátási határértéket meghaladó mértéku levegobe bocsátása; f) légszennyezettség (immisszió): a levegoben a levegoterhelés hatására kialakult légszennyezo anyag koncentrációja, beleértve a légszennyezo anyag adott idotartam alatt felületekre történt kiülepedését; g) alap légszennyezettség: a vizsgált légszennyezo forrás környezetében kialakult, más légszennyezo források által okozott, jogszabályban meghatározott idotartamra vonatkoztatott átlagos légszennyezettség, amelyhez a vizsgált légszennyezo forrás kibocsátásának hatása hozzáadódik; h) levegovédelmi követelmény: minden olyan, a levego terhelését, az azt okozó tevékenységet és létesítményt, valamint a légszennyezot, továbbá a légszennyezettséget érinto intézkedés, eloírás, tilalom, amely hatósági határozaton alapul, vagy amelyet jogszabály ír elo; i) elérheto legjobb technika: a korszeru technikai színvonalnak megfelelo módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások megelozése és - amennyiben az nem valósítható meg - a kibocsátások csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátási határértékek megállapításának alapjául szolgál. Az elérheto legjobb technika meghatározásának szempontjait az 1. számú melléklet tartalmazza. A technika fogalmába beleértendo az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és muködését megszüntetik. Az elérheto technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetové teszi az érintett ipari ágazatokban történo alkalmazását, elfogadható muszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és elonyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják, vagy állítják elo, amennyiben az az üzemelteto számára ésszeru módon hozzáférheto. A legjobb technika azt jelenti, hogy a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintu védelme érdekében;j) buz: kellemetlen szagú légszennyezo anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevoivel egyértelmuen nem jellemezheto; k) új létesítmény, új tevékenység: az az építmény, berendezés vagy más légszennyezo forrás, illetve technológia, amelynek létesítését a rendelet hatálybalépését követoen engedélyezik.A levego védelmének általános szabályai4. § A levegovédelmi követelményeket az országos és regionális környezetvédelmi, illetve társadalmi, gazdasági programok, tervek, a területfejlesztési, terület- és településrendezési tervek kidolgozása során, valamint az önkormányzatok környezetvédelmi programjaiban, a gazdálkodó szervezetek terveiben és a muszaki tervezésben - a külön jogszabályokban foglaltak szerint - érvényesíteni kell. 5. § (1) Tilos a környezeti levego olyan mértéku terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levego buzzel való terhelése. (2) A levegoterhelést okozó forrásokra, tevékenységekre, technológiákra, létesítményekre (a továbbiakban: légszennyezo forrás) az elérheto legjobb technika alapján, jogszabályban, illetoleg a környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében kibocsátási határértéket, levegovédelmi követelményeket kell megállapítani. (3) Azon tevékenységeknél, ahol kibocsátási határértéket a légszennyezo forrás sajátosságai miatt megállapítani nem lehet, levegovédelmi követelmények, muszaki intézkedések eloírásával, az elérheto legjobb technika alkalmazásával kell a levegoterhelést megelozni, vagy a legkisebb mértékure csökkenteni. (4) A (2) és (3) bekezdés szerint megállapított kibocsátási határértéket, illetoleg levegovédelmi követelményt az engedélyezési eljárás során úgy kell meghatározni, hogy a levegoterhelés nem okozza a légszennyezettségi határérték túllépését. (5) A légszennyezo forrás közvetlen hatásterülete a vizsgált légszennyezo forrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a forrás által kibocsátott légszennyezo anyag terjedése következtében várható, a vonatkoztatási idotartamra számított, szabványokban rögzített módon meghatározott, a légszennyezo forrás környezetében fellépo leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett, a füstfáklya tengelye alatti talajközeli légszennyezettség-változás a) ((Megállapította: 120/2001. (VI. 30.) Korm. r. 1. §.)) az egy órás (szálló por esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb; vagy b) az egy órás (szálló por esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb; vagy c) a terhelhetoség 20%-ánál nagyobb (terhelhetoség: a légszennyezettségi határérték és az alap légszennyezettség különbsége).(6) Tilos új légszennyezo forrást telepíteni, ha a légszennyezo forrás közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszennyezo forrás üzembe helyezésének következtében várhatóan meghaladja a légszennyezettségi határértéket, kivéve, ha a légszennyezo saját költségén a hatásterületen olyan kibocsátás csökkenést ér el, amely biztosítja a légszennyezettségi határérték betartását. 6. § (1) A rendelet 2. számú mellékletében felsorolt tevékenységek esetében, a mellékletben meghatározott kiterjedésu védelmi övezetet (Kvt. 34. §) kell kialakítani a rendelet hatálybalépését követoen létesített új légszennyezo források körül. (2) A rendelet 2. számú mellékletében nem szereplo, de környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek esetén a védelmi övezet kialakításának szükségességét és annak méretét a környezeti hatásvizsgálati eljárás során kell vizsgálni. (3) A védelmi övezet tényleges nagyságát a kibocsátások, a terjedési viszonyok, a domborzat, a védoelemek és védendo területek, létesítmények figyelembevételével, a környezetvédelmi hatóság az új beruházások engedélyezése során az engedélyezo határozatban állapítja meg. A 2. számú mellékletben nem szereplo, illetoleg a megjelölt kapacitáshatárok alatti tevékenységek esetében a környezetvédelmi hatóság a védelmi övezet kialakításának szükségességét az engedélyezési eljárás során vizsgálhatja és védelmi övezetet állapíthat meg. (4) A 2. számú melléklet A) és B) pontjaira eloírt védelmi övezetnél kisebb védelmi övezetet is megállapíthat a környezetvédelmi hatóság az érintett települési önkormányzat (a Fovárosban a kerületi önkormányzat) jegyzojének (a továbbiakban együtt: a települési önkormányzat jegyzoje) és a közegészségügyi, valamint az építésügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján - ha az nem a települési önkormányzat jegyzoje -, ha valamennyi levegovédelmi követelmény teljesül. Az így megállapított védelmi övezet sugara nem lehet kisebb az A) pontban felsorolt tevékenységeknél 300 m-nél és a B) pontban felsorolt tevékenységeknél 200 m-nél. Meglévo telephelyen tervezett új vagy felújításra kerülo forrás esetében a környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásban, a közegészségügyi hatóság és a települési önkormányzat jegyzojének szakhatósági állásfoglalása alapján ennél kisebb értéket is engedélyezhet. (5) A védelmi övezetet tartalmazó, (3) bekezdés szerinti jogeros határozatot meg kell küldeni az illetékes települési önkormányzat jegyzojének, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzés céljából az illetékes földhivatalnak. A védelmi övezetet a településrendezési (településszerkezeti) tervben és az ingatlan-nyilvántartásban fel kell tüntetni. (6) ((Megállapította: 120/2001. (VI. 30.) Korm. r. 2. §.)) A védelmi övezetben állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint idoszakos vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (a továbbiakban: létesítmény) - így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény -, levegoterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem telepítheto. (7) A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek viselése a légszennyezot terhelik. (8) Amennyiben a védelmi övezet a légszennyezo tulajdonában van, akkor annak védelmi övezetkénti fenntartásával kapcsolatos költségek viselése a légszennyezot terhelik. (9) Amennyiben a védelmi övezet nem a légszennyezo tulajdonában van, és azt más hasznosítja, akkor a védelmi övezetkénti fenntartási költségek a hasznosított terület tekintetében a hasznosítót terhelik, hasznosítás hiányában a légszennyezot terhelik. II.RÉSZLETES RENDELKEZÉSEKA légszennyezettség mértékének szabályozása7. § (1) A légszennyezettségi határértékeket, beleértve a légszennyezo anyagok veszélyességi fokozatba történo besorolását, valamint a riasztási, tájékoztatási küszöbértékeket a környezet-egészségügyi és környezetvédelmi, valamint az egyéb szakterületeken folyó tudományos kutatások legújabb adatai és a méréstechnika területén elért eredmények figyelembevételével kell megállapítani és legalább három évente felül kell vizsgálni. (2) Az ország területén a légszennyezettséget és a légszennyezettségi határértékek betartását - külön jogszabályban meghatározott módon - az Országos Légszennyezettségi Mérohálózat segítségével méréssel vagy egyéb eljárással rendszeresen vizsgálni és értékelni kell. A méréses vizsgálathoz a mérohálózat telepítése és fenntartása, valamint az egyéb vizsgálati módszerek feltételeinek biztosítása állami feladat. (3) A légszennyezettségi vizsgálatoknak ki kell terjedni minden olyan légköri (idojárási) jelenségre, amely a levego minoségét bármilyen módon és mértékben befolyásolhatja. A légszennyezettségi vizsgálatok során a szabályozási idotartamok (a légszennyezettségi határértékekhez tartozó idotartamok) alatt reálisan fellépheto összes meteorológiai helyzetet be kell vonni a vizsgálatba, a hazai hivatalos meteorológiai mérési adatok alapján. (4) A környezetvédelmi hatóság a légszennyezot légszennyezettségi mérések elvégzésére kötelezheti a légszennyezettségi határértékek megtartásának ellenorzése érdekében, valamint új létesítmények esetén az engedélyezéshez szükséges alaplégszennyezettség megállapítása érdekében, amennyiben az Országos Légszennyezettségi Mérohálózat keretében nem áll rendelkezésre adat, vagy az nem kello részletességu. A méréseket a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott mérési terv alapján kell végezni. A mérések eredményeit a környezetvédelmi hatósággal közölni kell a mérésre kötelezo határozatban eloírt határidore és módon. (5) Az ország területét a légszennyezettség mértéke alapján a környezetvédelmi és a közegészségügyi hatóság javaslatának figyelembevételével - külön jogszabály szerint - zónákba kell sorolni. Agglomeráció, mint különleges zóna, jelölheto ki a 250 000 lakosnál nagyobb, koncentrált népességu területen, illetve olyan 250 000 lakosú vagy annál kisebb népességu területen, ahol a népsuruség 500 fo/km2, vagy annál nagyobb. (6) A zónák kijelölését jogszabályban közzé kell tenni. A kijelölést a légszennyezettség lényeges változása esetén, de legalább 5 évente felül kell vizsgálni. (7) Azokra a zónákra, ahol a légszennyezettség meghaladja a határértéket a környezetvédelmi hatóság az érdekelt közegészségügyi és közlekedési hatóságok és települési önkormányzatok jegyzojének szakhatósági közremuködésével, illetoleg az érintett légszennyezok véleményének kikérése alapján intézkedési programokat készít és hoz nyilvánosságra, amelyek ütemezett végrehajtásával biztosítható a határértékek betartása. A környezetvédelmi hatóság irányítja az intézkedési program végrehajtását és az abban meghatározott feladatok végrehajtását az érdekelteknek határozatban írja elo. A programok tartalmi követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza. (8) A (7) bekezdésben említett programokat a (6) bekezdésben meghatározott zónák kijelölését követo 18 hónapon belül kell elkészíteni. Azokra a zónákra, ahol több légszennyezo anyag koncentrációja meghaladja, a légszennyezettségi határértéket, az összes szennyezoanyagra vonatkozó, integrált intézkedési programot kell készíteni. (9) A zónákra vonatkozó intézkedési program végrehajtása érdekében a környezetvédelmi hatóság a) a légszennyezot intézkedési terv kidolgozására, majd végrehajtására kötelezi, és annak végrehajtását ellenorzi; b) a légszennyezo tevékenységét, az intézkedési terv elkészítésének, illetoleg az abban foglaltak végrehajtásának elmaradása esetén, korlátozza, felfüggeszti, vagy megtiltja, mely intézkedésrol a települési önkormányzat jegyzojét is értesíti.(10) Azokban a zónákban, ahol a légszennyezettség a határértéknél kisebb, a fenntartható fejlodéssel összhangban meg kell orizni a meglévo jó állapotot. (11) A zónákban légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek jelölhetok ki külön jogszabályban meghatározottak szerint, az illetékes környezetvédelmi hatóság és a földmuvelésügyi illetékes szervek együttes javaslata alapján, valamint a települési (Budapesten a fovárosi) önkormányzat egyetértésével. A kijelölést e rendelet hatálybalépése után 3 éven belül el kell végezni, és legalább 5 évenként felül kell vizsgálni. (12) Az országhatáron átterjedo légszennyezés esetén az érintett országokat, a két- és többoldalú nemzetközi egyezményeknek megfeleloen értesíteni kell, és kezdeményezni kell a kölcsönös segítségnyújtást. A légszennyezo anyagok kibocsátásának szabályozása8. § (1) A légszennyezo források üzemeltetését az elérheto legjobb technika alkalmazásával kell végezni. Ennek érdekében az üzemeltetonek meg kell tenni a következo intézkedéseket: a) a tevékenység folytatásához szükséges, levegoterhelést okozó anyagok felhasználásának minimalizálását, b) az eljáráshoz szükséges anyagok és az energia hatékony felhasználását, c) a kibocsátások megelozését, vagy ezek kockázatának minimumra csökkentését, d) a balesetek megelozését és ezek környezeti következményeinek minimalizálását, e) a tevékenység felhagyása esetén teendo szükséges intézkedéseket, amennyiben fennáll a levegoterhelés veszélye.(2) A helyhez kötött légszennyezo források üzemeltetése során: a) jogszabályban vagy a környezetvédelmi hatóság határozatában megállapított kibocsátási határértékek nem léphetok túl; b) a levegovédelmi követelményeket be kell tartani, c) olyan anyag- és energia felhasználást kell folytatni, amely nem okoz légszennyezést, illetoleg megfelel az egyéb környezetvédelmi jogszabályok eloírásainak; d) a tisztító berendezéseket a technológiai eloírásoknak megfeleloen, gondosan és folyamatosan üzemeltetni kell, valamint gondoskodni kell karbantartásukról; e) a technológiai eloírások megtartásával, az üzemzavarok megelozésével, illetoleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést; f) a rendkívüli légszennyezés megszüntetése érdekében haladéktalanul meg kell tenni a szükséges intézkedéseket és értesíteni kell a környezetvédelmi hatóságot.(3) A rendelet 2. számú mellékletének A)-C) pontjaiban felsorolt tevékenységek esetében az engedélyezési eljárás, valamint a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek esetében lefolytatott engedélyezési eljárás során a környezetvédelmi hatóság köteles vizsgálni az elérheto legjobb technika, az engedélyezési eljárás idejében fennálló, tényleges szintjét. Ennek figyelembevételével a jogszabályban eloírt kibocsátási határértéknél szigorúbb (egyedi) határérték, levegovédelmi követelmény írható elo. (4) A légszennyezettségi határértékek megtartása érdekében a rendelet 2. számú mellékletének A)-C) pontjaiban felsorolt tevékenységek, valamint a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek esetében lefolytatott engedélyezési eljárás során a környezetvédelmi hatóság mindig köteles vizsgálni a szigorúbb (egyedi) kibocsátási határérték, levegovédelmi követelmény eloírásának szükségességét. (5) A (3) bekezdésben nem említett új vagy meglévo létesítményeknél - egyedi eljárás során - a környezetvédelmi hatóság a légszennyezettségi határérték betartása érdekében vizsgálhatja a szigorúbb (egyedi) kibocsátási határérték, levegovédelmi követelmény megállapításának szükségességét, és eloírhatja azt. (6) A rendelet 2. számú mellékletének A)-C) pontjaiban felsorolt tevékenységek esetében a környezetvédelmi felülvizsgálat során a környezetvédelmi hatóság a levegovédelmi és gazdasági szempontok figyelembevételével, reális határidovel szigorúbb (egyedi) kibocsátási határértéket, levegovédelmi követelményeket írhat elo. (7) A kibocsátási határértékek túllépése vagy a levegovédelmi követelmények környezet állapotát veszélyezteto be nem tartása esetén a környezetvédelmi hatóság a légszennyezot intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására kötelezi, amelynek mulasztása esetén a légszennyezo forrás muködését korlátozhatja, felfüggesztheti vagy betilthatja, hatósági intézkedésérol a települési önkormányzatot is értesíti. Helyhez kötött légszennyezo pontforrásra vonatkozó szabályok9. § (1) Levegoterhelést okozó, helyhez kötött légszennyezo pontforrás (amelynél a légszennyezo anyag kibocsátási jellemzoi méréssel egyértelmuen meghatározhatók) létesítéséhez, meglévo bovítéséhez, rekonstrukciójához, felújításához, korszerusítéséhez, az alkalmazott technológia váltásához (a továbbiakban együtt: létesítéséhez), muködésének megkezdéséhez, muködtetéséhez a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása, engedélyezo hatóság hiányában engedélye szükséges. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a háztartási berendezések forrásaira, valamint a 140 kW névleges bemeno hoteljesítményt meg nem haladó tüzelo- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaira. (3) A környezetvédelmi hatósághoz benyújtott engedélykérelem tartalmi követelményeit a 4.1. számú melléklet tartalmazza. (4) A környezetvédelmi hatóság a kibocsátási határértékeket, levegovédelmi követelményeket határozattal írja elo, amelynek tartalmi követelményeit a 4.2. számú melléklet tartalmazza. (5) Az engedély meghatározott idore adható ki. Az engedélyben foglalt követelményeket és egyéb eloírásokat legalább 5 évente felül kell vizsgálni. Az engedély felülvizsgálatát el kell végezni akkor, ha a létesítmény által okozott szennyezés vagy a levegominoségi állapot megorzése szükségessé teszi a jogszabályban eloírt kibocsátási határérték, illetoleg levegovédelmi követelmény módosítását, illetve, ha az elérheto legjobb technikában bekövetkezett változás lehetové teszi a kibocsátási határérték csökkentését. A hatóság a felülvizsgálat eredménye alapján megállapítja az engedély új levegovédelmi követelményeit és eloírásait. (6) Az engedélyezési eljárás során a kérelmezo muszaki és gazdasági dokumentációval igazolni, a hatóság ellenorizni köteles, hogy a tervezett, illetoleg megvalósított muszaki megoldás megfelel az elérheto legjobb technika alapján meghatározott levegovédelmi követelményeknek és eloírásoknak. Az elérheto legjobb technika meghatározásánál figyelembe kell venni az 1. számú mellékletben foglaltakat. (7) A környezetvédelmi hatóság az építési (létesítési) engedélyhez adott szakhatósági állásfoglalásában eloírhatja a használatbavételi engedély feltételeként, hogy próbaüzem során vagy a használatbavétel engedélyezése után a kibocsátások meghatározása, a kibocsátási határértékek betartásának, illetoleg az adatszolgáltatás helyességének ellenorzése érdekében mérésekkel határozzák meg a kibocsátásokat. (8) A helyhez kötött légszennyezo pontforrás üzemeltetoje köteles a légszennyezo anyagok kibocsátását és a létesítési (építési), használatbavételi engedélyben a részére megállapított kibocsátási határértékeket, levegovédelmi követelmények megtartását rendszeresen ellenorizni. A kibocsátás ellenorzése külön jogszabály szerint történhet méréssel vagy számítással. (9) A környezetvédelmi hatóság a helyhez kötött légszennyezo pontforrás üzemeltetojét a kibocsátások ellenorzésére határozatban kötelezheti, amelyben eloírja az ellenorzések gyakoriságát, módszerét, valamint a kötelezo adatszolgáltatás tartalmát, módját. Helyhez kötött diffúz légszennyezo forrásra vonatkozó szabályok10. § (1) Helyhez kötött diffúz légszennyezo forrásnak kell tekinteni a levegoterhelést okozó, pontforrásnak nem minosülo kibocsátó felületet (pl. nyílás, légzo, biztonsági lefúvató szelep, tartósan nyitott ablak vagy ajtó, továbbá telephely burkolatlan, parkosítatlan területe, meddohányó, hulladéklerakó stb.), a szabadban, félig zárt vagy zárt térben végzett muveletet, technológiát, anyagtárolást. A helyhez kötött diffúz légszennyezo forrást úgy kell kialakítani, muködtetni, fenntartani, hogy abból a leheto legkevesebb légszennyezo anyag kerüljön a környezetbe. (2) A rendelet 2. számú mellékletében felsorolt, valamint a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységhez tartozó, továbbá egyéb bejelentésre kötelezett helyhez kötött diffúz légszennyezo forrás létesítéséhez, meglévo bovítéséhez, rekonstrukciójához, felújításához, korszerusítéséhez, az alkalmazott technológia váltásához (a továbbiakban együtt: létesítéséhez), muködésének megkezdéséhez, muködtetéséhez a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása, engedélyezo hatóság hiányában engedélye szükséges. (3) Az engedélyezési eljárás során a kérelmezo muszaki és gazdasági dokumentációval igazolni, a hatóság ellenorizni köteles, hogy a tervezett, illetoleg megvalósított muszaki megoldás megfelel az elérheto legjobb technika alapján meghatározott levegovédelmi követelményeknek és eloírásoknak. Az elérheto legjobb technika meghatározásánál figyelembe kell venni az 1. számú mellékletben foglaltakat. (4) A környezetvédelmi hatóság azon diffúz légszennyezo forrás üzemeltetojét, amellyel kapcsolatosan hatósági intézkedés (engedélyezés, kötelezés, bírságkivetés) szükséges, határozatban kötelezi a forrás bejelentésére. (5) A környezetvédelmi hatóság külön jogszabály szerint egyes diffúz forrásokra határozatban állapít meg kibocsátási határértéket, anyagfelhasználási határértéket, levegovédelmi követelményt. (6) A helyhez kötött diffúz légszennyezo forrás által okozott levegoterhelés megelozése, illetoleg csökkentése érdekében a környezetvédelmi hatóság az elérheto legjobb technikán alapuló muszaki intézkedések végrehajtását határozatban írhatja elo a forrás létesítoje vagy muködtetoje részére. A környezetvédelmi hatóság a határozatban eloírt kötelezések mulasztása esetén a diffúz légszennyezo forrás muködését korlátozhatja, illetoleg leállíthatja. (7) A helyhez kötött diffúz légszennyezo források üzemeltetoje köteles a létesítési és használatbavételi, muködési engedélyben rögzített levegovédelmi követelményeket rendszeresen ellenorizni. (8) Az ingatlan tulajdonosa, kezeloje, illetve használója köteles - a diffúz levegoterhelés elkerülése érdekében - az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni. Mulasztás esetén a környezetvédelmi hatóság kötelezést ad ki és a határozatban eloírt kötelezettség megszegése esetén a 8. számú melléklet szerinti bírságot szabja ki. 11. § (1) Hulladékok nyílt téri, illetoleg háztartási tüzeloberendezésben történo égetése tilos. (2) A háztartásban, kis mennyiségben keletkezo papírhulladék, veszélyesnek nem minosülo fahulladék háztartási tüzeloberendezésben történo égetése külön engedély nélkül végezheto. (3) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén - a létesítmény tengelyétol számított 100 méteren belül - bármely növényzet égetése tilos. (4) Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik. (5) Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minosül, ha a hulladék - elemi kár kivételével - bármilyen más okból eredoen kigyullad. (6) Az erdei vágástéri fahulladék, valamint az egyéb erdogazdasági fahulladék erdovédelmi célú, nyílttéri égetésére külön jogszabályban foglaltak az irányadók. (7) Nyílt téri égetéssel járó tuzoltási gyakorlat külön jogszabályban foglaltak szerint végezheto. Mozgó légszennyezo forrásokra vonatkozó szabályok12. § (1) Mozgó légszennyezo forrás (közúti, nem közúti, vasúti, vízi és légijármu) csak akkor helyezheto forgalomba és úgy üzemeltetheto, ha kielégíti a külön jogszabályban meghatározott levegovédelmi követelményeket. (2) Hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott, belso égésu motorral meghajtott gépjármu - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenoen - csak akkor tartható forgalomban, ha megfelel a külön jogszabályban eloírt követelményeknek. (3) Áruszállítás esetén a fuvarozó köteles gondoskodni arról megfelelo intézkedés megtételével (takarás, csomagolás stb.), hogy a szállított anyag levegoterhelést ne okozzon. Vonalforrásokra vonatkozó szabályok13. § (1) Minden olyan nyomvonalas közlekedési létesítmény (közút, vasút) vagy annak vizsgált szakasza, amelynél az elhaladó jármuvek jellemzoi határozzák meg az egységnyi szakaszból származó légszennyezoanyag-kibocsátást (a továbbiakban: vonalforrás) létesítésének és használatba vételének engedélyezésekor a 8. § (1), (2) b) és a 10. § (1), (7)-(8) bekezdésekben foglaltakat megfeleloen alkalmazni kell. A létesítési, használatbavételi engedélyezési eljárásokban a környezetvédelmi hatóság szakhatóságként muködik közre. (2) A közlekedési hatóság - a környezetvédelmi hatóság kezdeményezésére - azon vonalforrásoknál, amelyek környezetében az ott közlekedo mozgó légszennyezo források miatt a légszennyezettségi határértékek rendszeres és tartós túllépése következik be, forgalomszervezési, korlátozó intézkedéseket rendelhet el a levegoterhelés mérséklése érdekében. (3) ((Megállapította: 120/2001. (VI. 30.) Korm. r. 3. §.)) Új autópálya, autóút esetében az út tengelyétol számított, legalább 50 m-es, az egyszámjegyu és kétszámjegyu országos közút, valamint új vasútvonal esetében legalább 25 m-es védelmi övezetet kell kialakítani. (4) Meglévo vonalforrások kijelölt védelmi övezete nem csökkentheto; illetoleg a környezetvédelmi hatóság határozatban, pótlólagosan a levegoterhelés hatásait csökkento vagy kizáró felszíni védoelemek (pl. védo növénysáv) alkalmazását írhatja elo. (5) Külterületen vezetett, új autópálya, autóút, egy- és kétszámjegyu országos közút és vasút mentén a légszennyezettségi határértékeknek a védelmi övezet határán kell teljesülniük. Buzzel járó tevékenységre vonatkozó szabályok14. § Buzzel járó tevékenység során az elérheto legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró buz kerüljön a környezetbe. Az elérheto legjobb technika alkalmazását, az egyedi határértéket, illetoleg a lakosságot zavaró buzzel járó tevékenység korlátozását vagy betiltását a közegészségügyi hatóság állásfoglalása alapján a környezetvédelmi hatóság hatósági határozatban írja elo. Rendkívüli intézkedések15. § (1) Környezetveszélyeztetést okozó légszennyezettség kialakulása esetén rendkívüli intézkedést kell tenni. (2) Rendkívüli intézkedést igénylo légszennyezettség alakulhat ki: a) ha kedvezotlen meteorológiai viszonyok között, több forrásból származó szennyezoanyag-kibocsátás következtében a légszennyezettség tartósan és nagy területen elérheti vagy meghaladhatja egy vagy több légszennyezo anyag tájékoztatási, illetoleg riasztási küszöbértékét (szmoghelyzet); b) ha egy vagy több légszennyezo forrás által okozott tartós levegoterhelés következtében a légszennyezettség egészségügyi határértékét tartósan, nagy mértékben meghaladó, az emberi egészséget közvetlenül veszélyezteto légszennyezettség (veszélyes légszennyezettség) alakul ki; c) váratlan meghibásodás, üzemzavar esetén.(3) Azokon a területeken (településeken), ahol a szmoghelyzet kialakulásával kell számolni és a légszennyezettség folyamatos mérésének feltételei adottak, a veszélyhelyzet elkerüléséhez és az esemény tartósságának csökkentéséhez azonnali beavatkozási - beleértve a tájékoztatást és riasztást - füstködriadó tervet (a továbbiakban: szmogriadó terv) kell kidolgozni és végrehajtani. (4) A szmogriadó terv készítésének feltételeit és tartalmi követelményeit az 5. számú melléklet tartalmazza. A szmogriadó tervet legkésobb 2003. június 30-ig kell elkészíteni. (5) A szmoghelyzet kialakulásának megelozésére, illetoleg a szmoghelyzet megszüntetésére a szmogriadó tervben foglaltak szerint a lakosságot tájékoztatni kell, a helyhez kötött és a mozgó légszennyezo források muködését korlátozni kell, illetoleg meg kell tiltani. (6) Veszélyes légszennyezettség esetén a környezetvédelmi hatóság a közegészségügyi hatóság állásfoglalásának figyelembevételével a veszélyes légszennyezettséget okozó, helyhez kötött légszennyezo forrás üzemeltetojének tevékenységét - a kibocsátásnak a veszélyes légszennyezettséget megszünteto mértékure való csökkentéséig - korlátozza vagy felfüggeszti, hatósági intézkedésérol a települési önkormányzatot is értesíti. (7) A közlekedési hatóság és a közlekedésrendészeti szerv - a környezetvédelmi hatóság vagy a közegészségügyi hatóság kezdeményezésére - azokon a területeken, ahol a mozgó légszennyezo források használata veszélyes légszennyezettséget okoz, forgalomkorlátozást vagy más intézkedést rendelhet el. Adatszolgáltatás16. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó, valamennyi helyhez kötött pontforrásra, illetve a környezetvédelmi hatóság által határozatban eloírt bejelentés köteles diffúz forrásra az üzemelteto köteles - az (5) bekezdés szerinti bejelentési urlapokon - adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára (alapbejelentés és légszennyezés mértéke éves bejelentés). (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a háztartási berendezések forrásaira, valamint a 140 kW névleges bemeno hoteljesítményt meg nem haladó tüzelo- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaira. (3) Az adatszolgáltatást e jogszabály vagy a környezetvédelmi hatóság határozata szerint kell teljesíteni. (4) ((Megállapította: 120/2001. (VI. 30.) Korm. r. 4. §.)) Alapbejelentést a levegoterhelést okozó légszennyezo anyagokra kell tenni. (5) Az alapbejelentés és a légszennyezés mértéke éves bejelentés urlap, valamint kitöltési útmutató a Környezetvédelmi Minisztérium hivatalos értesítojében kerül közzétételre. (6) A bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség a Környezetvédelmi Minisztérium vagy kijelölt szerve által közreadott nyomtatványon vagy számítógépes adathordozón teljesítheto. Az adatszolgáltatónak gondoskodnia kell a dokumentumok, illetve adatokat eloállító és továbbító eljárások megfelelo archiválásáról. (7) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljesköruségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezéséért a bejelentésre kötelezett a felelos. (8) A környezetvédelmi hatóság határozatban engedélyezheti az (1) és a (4)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltéro adatszolgáltatás teljesítését, ha az adatlapok muszaki, technológiai okok miatt nem alkalmazhatók. (9) Új légszennyezo forrásokra az alapbejelentést a használatbavételi engedélykérelemmel együtt kell teljesíteni. (10) ((Megállapította: 120/2001. (VI. 30.) Korm. r. 5. §.)) Az üzemelteto köteles az adatlap adatainak megváltozása esetén a bekövetkezett változásokat 60 napon belül az alapbejelento lapon bejelenteni. (11) Minden légszennyezettségi vizsgálatot végzo állami szervezet köteles a mérésre vonatkozó jellemzoket és az értékelt, minosített adatokat statisztikailag feldolgozva, valamint a rendszerezett és szakmailag ellenorzött alapadatokat a tárgynegyedévet követo 30 napon belül az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerbe (Kvt. 49. §) eljuttatni. A nem az állam által muködtetett mérohelyek és az állami központi mérohálózatok közötti adatcserét megállapodásban kell szabályozni. (12) A légszennyezettségi adatok nyilvánosságát, a szakmailag ellenorzött adatok érintett hatóságok közötti kölcsönös cseréjét biztosítani kell. (13) A levego védelmével kapcsolatos nemzetközi adatszolgáltatási és jelentésadási kötelezettség teljesítése a környezetvédelmi miniszter feladata. Egyes termékek és technológiák levegotisztaság-védelmi követelményei17. § (1) Külön jogszabályban meghatározott egyes termékeket, technológiákat külön jogszabályban meghatározott módon levegotisztaság-védelmi szempontból minosíttetni kell. (2) Nem hozható forgalomba és nem forgalmazható olyan termék, technológia, amelyre levegotisztaság-védelmi szempontból minosítési kötelezettség vonatkozik és nem felel meg a minosítési feltételeknek, illetoleg azt az arra kötelezett nem minosíttette. Légszennyezési bírság és egyéb jogkövetkezmények18. § (1) Az a természetes vagy jogi személy, illetoleg jogi személyiséggel nem rendelkezo szervezet, aki vagy amely a) a helyhez kötött légszennyezo pontforrását, b) a bejelentésre kötelezett helyhez kötött diffúz légszennyezo forrásátúgy üzemelteti, hogy a kibocsátási határértéket túllépi vagy a levegovédelmi követelményeket nem teljesíti, légszennyezési bírságot köteles fizetni. (2) A légszennyezési bírságot a környezetvédelmi hatóság határozatban állapítja meg. (3) A légszennyezési bírságot a rendelet 25. § (4) bekezdésében meghatározott átmeneti idoszak végéig évente, elso alkalommal a 2002. évre kell kivetni. (4) Légszennyezési bírságot nem kell kivetni, ha a bírság egy telephelyre számítva kevesebb mint 50 000 Ft. (5) Mentesül a bírságfizetési kötelezettség alól az a légszennyezo, aki vagy amely bizonyítja, hogy a határérték túllépését vagy a levegovédelmi követelmények megsértését elore nem látható, elháríthatatlan külso ok (természeti katasztrófa) idézte elo. Helyhez kötött légszennyezo pontforrások bírságolása19. § (1) Meglévo, helyhez kötött légszennyezo pontforrásoknál a légszennyezési bírságot a kibocsátási határértéket meghaladó légszennyezés mennyisége után a szennyezoanyag veszélyességétol függo bírságtényezo alkalmazásával, a légszennyezo anyagonként meghatározott bírságtételek összesítésével kell megállapítani. A bírság kiszámításának módját a rendelet 6. számú melléklete állapítja meg. (2) ((Beiktatta: 274/2002. (XII. 21.) Korm. r. 1. §.)) A környezetvédelmi hatóság az e rendelet 6. számú mellékletében meghatározott légszennyezési bírságot 2004. december 31-ig terjedo idoszakra a) a 2002. évre vonatkozó bírságtényezo kétharmados szorzatával állapíthatja meg, azoknál az 50 MWth és az ennél nagyobb hoteljesítményu meglévo tüzeloberendezéseknél, amelyeknél a megengedett kibocsátási hatásérték betartásának határideje 2005. január 1., b) a 2002. évre vonatkozó bírságtényezo 0,45-ös szorzatával állapíthatja meg, azoknál az 50 MWth és az ennél nagyobb hoteljesítményu meglévo széntüzelésu tüzeloberendezéseknél, amelyeknél a megengedett kibocsátási hatásérték betartásának határideje 2005. január 1.,ha a levegoszennyezést megszünteto beruházásra 2003. szeptember 30-ig jogeros engedélyt kap és a beruházás kivitelezését megkezdi. (3) ((Beiktatta: 274/2002. (XII. 21.) Korm. r. 1. §.)) A környezetvédelmi hatóság azoknál az 50 MWth és az ennél nagyobb hoteljesítményu meglévo tüzeloberendezéseknél, amelyeknél a megengedett kibocsátási határérték betartásának határideje 2005. január 1., az e rendelet 6. számú mellékletében meghatározott légszennyezési bírságot a 2002. évre vonatkozó bírságtényezovel állapíthatja meg, amennyiben a légszennyezést a létesítmény leállításával megszünteti és a létesítmény megszüntetéséhez jogeros engedéllyel rendelkezik. A környezetvédelmi hatóság a légszennyezési bírságot a létesítmény leállításának idopontjáig idoarányosan, de legkésobb 2004. december 31-ig állapítja meg. (4) ((Újraszámozta 274/2002. (XII. 21.) Korm. r. 1. §.)) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a háztartási berendezések forrásaira, valamint a 140 kW névleges bemeno hoteljesítményt meg nem haladó tüzelo- és egyéb kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaira. Helyhez kötött diffúz légszennyezo források bírságolása20. § (1) A bejelentésre kötelezett, helyhez kötött diffúz források esetében a légszennyezési bírság kivetése évente történik a rendelet 7. számú mellékletében foglaltak szerint. (2) A pernyehányók, meddohányók, vörösiszap tárolók, hulladéklerakó- és tároló telepek, külszíni bányák tényleges muvelés alatt álló, nem rekultivált, levegoterhelést okozó területe után a 7. számú melléklet szerinti bírságtényezo 1/10 részével számított bírságot kell kivetni. (3) Egyes diffúz forrásokra külön jogszabály szerint megállapított kibocsátási határértékek, anyagfelhasználási határértékek és levegovédelmi követelmények [10. § (5) bekezdés] túllépése, illetoleg mulasztása esetén a bírságolás szabályait a külön jogszabály tartalmazza. A bírság megállapításának sajátos szabálya21. § Meghatározott termelési ágra, légszennyezo forráscsoportra vonatkozó kibocsátási határérték (pl. össztömegu kibocsátási határérték) túllépése esetén a légszennyezési bírság számításának szabályait a kibocsátási határértékekrol szóló jogszabály állapítja meg. Levegovédelmi követelmények megszegése22. § (1) Eseti légszennyezési bírság megfizetésére köteles az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezo szervezet, aki vagy amely a levegovédelmi követelményeket nem tartja be, illetve megszegi. (2) A bírságot a környezetvédelmi hatóság a 8. számú mellékletben meghatározott esetekben, a megjelölt összegek 50-100%-a között a mulasztás körülményeinek, súlyosságának, idotartamának és ismétlodésének egyedi mérlegelésével, kötelezettségszegésenként külön-külön állapítja meg és veti ki. (3) A bírságot megállapító határozattal egy idoben a kötelezettségszegés megszüntetésére kötelezo határozatot kell kiadni. A kötelezettséget megállapító határozatban megállapított teljesítési határido elmulasztása esetén az eseti bírság ismételten kivetheto. A levegovédelmi ügyekben eljáró hatóságok23. § (1) A levegotisztaság-védelmi hatósági feladatokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - elso fokon a környezetvédelmi felügyeloség, illetoleg e rendeletben meghatározott esetekben, a települési önkormányzat jegyzoje látja el. (2) A környezetvédelmi felügyeloség a) határozatban állapítja meg - a helyhez kötött légszennyezo források tekintetében - a kibocsátási határértékeket, levegovédelmi követelményeket, a légszennyezo anyagok kibocsátásának, a kibocsátási határértékek és levegovédelmi követelmények betartásának, valamint a légszennyezettségi határértékek ellenorzési módját és gyakoriságát, b) ellenorzi a helyhez kötött légszennyezo pontforrások kibocsátásait és a kibocsátási határértékek megtartását, valamint a helyhez kötött légszennyezo forrásokra eloírt környezetvédelmi követelmények betartását, c) mérést, vizsgálatot végezhet vagy végeztethet, illetve a helyhez kötött légszennyezo forrás üzemeltetojét mérés végzésére kötelezheti (a mozgó légszennyezo források kivételével), d) határozatban állapítja meg a bírságot, e) a helyhez kötött légszennyezo forrás üzemeltetojét a légszennyezés és a buzkibocsátás megszüntetése érdekében a technológia korszerusítésére, elszívó berendezés létesítésére, intézkedési terv készítésére, annak megvalósítására, illetve egyéb muszaki intézkedésre kötelezheti, f) határozatban állapítja meg az egyedi kibocsátási határértékeket, g) a jogszabályban meghatározottak szerint a légszennyezo forrás üzemeltetojét a forrás muködésének korlátozására, felfüggesztésére kötelezheti, vagy a forrás muködését megtilthatja, h) hatósági intézkedést kezdeményez a levegotisztaság-védelem érdekében más hatóságoknál, a települési önkormányzat jegyzojénél és egyéb szerveknél, i) folyamatosan méri, gyujti és elemzi az illetékességébe tartozó területen a levego terhelési és légszennyezettségi adatokat és azokat rendszeresen továbbítja a központi információs rendszerbe, j) javaslatot tesz az ország területének a légszennyezettség mértéke alapján zónákba (agglomerációkba) történo besorolására, k) intézkedési programokat készít, hoz nyilvánosságra, irányít és hajt végre a határértékeket meghaladó légszennyezettségu településeken, térségekben és zónákban, l) határozatban írja elo az intézkedési programokban meghatározott feladatok végrehajtását, m) muködteti az illetékességi területén az országos emisszióméro hálózatot és az Országos Légszennyezettségi Mérohálózatot, n) muködteti az illetékességi területén a helyi levegotisztaság-védelmi információs rendszert, o) közremuködik a szmogriadó terv kidolgozásában, a riadó kezdeményezésében és a terv végrehajtásában, p) a közegészségügyi hatóság közremuködésével rendszeresen értékeli a terület légszennyezettségi állapotát, q) közremuködik a légszennyezettség lakosság egészségi állapotára gyakorolt hatásának a közegészségügyi hatóság által készített értékelésében, r) indokolt esetben a jogszabályban eloírtaktól eltéro adatszolgáltatást írhat elo, s) amennyiben azt a környezet állapota indokolja, a 25. § (4) bekezdésében meghatározott 2007. október 30-ig terjedo átmeneti idoszaknál rövidebb határidot állapíthat meg.(3) A települési önkormányzat jegyzoje környezetvédelmi hatósági hatáskörében eljár a háztartási berendezések forrásaival, valamint a 140 kW névleges bemeno hoteljesítményt meg nem haladó tüzelo- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaival kapcsolatos levegotisztaság-védelmi ügyekben. (4) A települési önkormányzat jegyzoje a) ellenorzi a háztartási berendezések légszennyezo forrásaira, valamint a 140 kW névleges bemeno hoteljesítményt meg nem haladó tüzelo- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaira megállapított levegovédelmi követelmények betartását, b) hatáskörén belül a levegotisztaság-védelmi eloírások, tilalmak megszegoivel szemben a 8. számú melléklet szerinti bírságot szab ki és hatósági intézkedést kezdeményez, c) hatósági intézkedést kezdeményez a levegotisztaság-védelem érdekében más hatóságoknál és egyéb szerveknél, d) közremuködik a 7. § (7) bekezdése szerinti intézkedési programok készítésében és hatósági hatáskörében határozatban kötelezi a légszennyezoket a rájuk vonatkozó feladatok végrehajtására, e) a hatáskörébe tartozó légszennyezok levegoterhelésérol kérésre adatokat szolgáltat a környezetvédelmi felügyeloségnek, f) környezetvédelmi felügyeloséggel, a közegészségügyi és a közlekedési hatósággal együttmuködve rendszeresen értékeli illetékességi területének légszennyezettségi állapotát, arról a lakosságot tájékoztatja.Hatályba lépteto és átmeneti rendelkezések24. § ((Megállapította: 120/2001. (VI. 30.) Korm. r. 6. §.)) (1) Ez a rendelet - a 25-28. §-ban foglaltak figyelembevételével - 2001. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit az elso fokon még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejuleg - a (3)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - a 49/1989. (VI. 5.) MT rendelettel, a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelettel, a 30/1995. (III. 24.) Korm. rendelettel, valamint a 97/1995. (VIII. 24.) Korm. rendelettel módosított 21/1986. (VI. 2.) MT rendelet (a továbbiakban: Lr.) hatályát veszti. (3) A települési önkormányzat jegyzoje által az e rendelet hatálybalépéséig már megállapított kibocsátási határértékek túllépéséért 2001. évre fizetendo légszennyezési bírságot elso fokon a jegyzo állapítja meg. (4) Az Lr. 10-11. §-a 2001. december 31-én veszti hatályát. (5) Az Lr. 6. §-ának b) pontja 2002. március 31-én veszti hatályát. 25. § (1) A rendelet hatálybalépésekor meglevo - légszennyezo anyag kibocsátásával járó - létesítményt, illetve tevékenységet - a mozgó légszennyezo források üzemeltetojét, illetve tulajdonosát kivéve - engedéllyel üzemeltetok, illetoleg folytatók e rendelet hatálybalépését követo két éven belül, míg az engedéllyel nem rendelkezok egy éven belül kötelesek új engedély iránti kérelmet benyújtani a környezetvédelmi hatóságnak. (2) Meglévo helyhez kötött légszennyezo pontforrás, diffúz forrás nem üzemeltetheto, ha 2004. december 31-ét követoen nem rendelkezik a rendeletben meghatározott jogeros és érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel. (3) A kérelem alapján a környezetvédelmi hatóság az engedély érvényének meghosszabbításához - a (4) bekezdés szerinti átmeneti idoszak lejártáig, szükség esetén kikötésekkel - köteles hozzájárulni, ha a kérelmezo e rendelet hatálybalépése elott a hatályos levegovédelmi eloírásoknak megfeleloen muködteti légszennyezo forrásait. (4) Az (1) bekezdés szerinti légszennyezo források, tevékenységek e rendelet hatálybalépésétol érvényes kibocsátási határértéket meghaladó légszennyezését az átmeneti idoszak végéig meg kell szüntetni. Ha jogszabály vagy hatósági határozat másként nem rendelkezik, az átmeneti idoszak 2007. október 30-ig terjed. Hatósági határozat ennél az idoszaknál csak rövidebb idoszakot állapíthat meg. Ha az átmeneti idoszak leteltével a kibocsátási határértékek vagy a levegovédelmi követelmények nem teljesülnek, a környezetvédelmi hatóság kötelezi a légszennyezot tevékenységének megszüntetésére. (5) Közszolgáltatást végzo létesítmények, egészségügyi és közoktatási intézmények esetében a (4) bekezdés szerinti kötelezettséget eloíró hatósági intézkedés elott, a környezetvédelmi hatóság köteles megkérni és mérlegelni a közegészségügyi hatóság és a települési önkormányzat jegyzojének véleményét. 26. § (1) Meglévo helyhez kötött légszennyezo pontforrások esetén a határértékek betartására eloírt határido, illetoleg az átmeneti idoszak lejártát követo 6 hónapon belül a környezetvédelmi hatóság számára igazolni kell a határértékek betartását. Azon forrásra, amelyre a külön jogszabály vagy a hatósági határozat a kibocsátás méréses ellenorzését írja elo, az igazolás mérési jegyzokönyvvel történik, egyéb források esetében a kibocsátási határérték betartását külön jogszabályban meghatározott módon kell igazolni. (2) Meglévo légszennyezo források muködtetésénél legkésobb az átmeneti idoszak végéig kell a 3. § i) pontja szerinti, az elérheto legjobb technikának megfelelo módszereket, eljárásokat, termelo-, illetoleg tisztítóberendezéseket megvalósítani, illetoleg a 8. § (1)-(2) bekezdések szerinti követelményeket betartani. (3) A környezetvédelmi hatóság a levego védelme érdekében, indokolt esetben a 25. § (4) bekezdésében és az (1)-(2) bekezdésekben foglalt határidoknél rövidebb határidot is megállapíthat. (4) Meglévo légszennyezo forrásokra az e jogszabály és végrehajtási rendeletei alapján megállapított kibocsátási határértékeket - ha jogszabály másként nem rendelkezik - 2002. január 1-jétol kell alkalmazni, és azok a hatóság, illetoleg más jogszabály által megszabott határido, de legkésobb 2007. október 30. után nem léphetok túl; a levegovédelmi követelményeket a környezetvédelmi hatóság határozatában eloírt határidoig, de legkésobb 2007. október 30-ig teljesíteni kell. (5) A rendelet hatálybalépését követoen nem létesítheto, illetve 2007. október 30. után nem muködtetheto olyan, a hatóság által bejelentésre kötelezett, a 10. § (2) bekezdés szerinti meglévo a) szabadtéri vagy nem zárt technológia, amelyre az elérheto legjobb technikának megfelelo zárt technológia létezik; b) helyhez kötött diffúz légszennyezo forrás, amelynek muködése a légszennyezettségi határérték túllépését okozza a védoterület határán. 27. § (1) A rendelet hatálybalépését követoen engedélyezett új légszennyezo források megvalósításánál, muködtetésénél az elérheto legjobb technikának megfelelo módszereket, eljárásokat, termelo-, illetoleg tisztítóberendezéseket kell alkalmazni. (2) A rendelet hatálybalépése után korszerusített (rekonstruált) légszennyezo forrás tervezésénél, megvalósításánál, muködtetésénél - amelynek várható élettartama legalább 10 évvel meghosszabbodik, vagy a kibocsátott szennyezoanyagok fajtája megváltozik - az új légszennyezo forrásra érvényes levegotisztaság-védelmi követelményeket kell betartani a 6. §-ban eloírtak kivételével. (3) Meglévo légszennyezo forrás megszüntetésénél, felszámolásánál, illetoleg a tevékenység felhagyásánál az (1) bekezdésben foglaltakat kell értelemszeruen alkalmazni. (4) A meglévo légszennyezo forrásokra az e rendelet szerinti alapbejelentést elso alkalommal 2001. szeptember 30-ig kell teljesíteni. (5) A környezetvédelmi hatóság az alapbejelentés alapján a meglévo forrásokra az új határértéket 2001. december 31-ig állapítja meg és határozatban közli a légszennyezokkel. (6) ((Megállapította: 120/2001. (VI. 30.) Korm. r. 7. §.)) A rendeletben eloírt légszennyezés mértéke éves bejelentést minden év március 31-éig, elso alkalommal 2003. március 31-ig kell teljesíteni. 28. § (1) A helyhez kötött légszennyezo pontforrások és diffúz források légszennyezési bírságát 2001. évre a levego tisztaságának védelmérol szóló 21/1986. (VI. 2.) MT rendelet végrehajtását szolgáló 4/1986. (VI. 2.) OKTH rendelkezés 13. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban, valamint (2) bekezdésében meghatározott módon kell megállapítani. (2) A légszennyezo pontforrás üzemeltetoje köteles mérésekkel igazolni, hogy a rendeletben, más jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértékek legkésobb a 25. § (4) bekezdés szerinti átmeneti idoszak leteltével teljesülnek. Amennyiben a kibocsátási határértékek nem teljesülnek, a környezetvédelmi hatóság köteles felszólítani az üzemeltetot, hogy határérték feletti kibocsátását legkésobb a határido lejártát követo egy éven belül szüntesse meg. Az átmeneti idoszakot követo idoszakra a bírságot a 6. számú melléklet 2005-2007. közötti idoszakra vonatkozó bírságtényezo 10-szeresének figyelembevételével kell megállapítani. Amennyiben mérések azt igazolják, hogy a kibocsátási határértékek továbbra sem teljesülnek, a környezetvédelmi hatóság az átmeneti idoszak lejártát követo egy év után köteles a légszennyezo forrás muködését megtiltani. (3) A légszennyezést okozó új, helyhez kötött légszennyezo pontforrást üzemelteto természetes vagy jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkezo más szervezetet a környezetvédelmi hatóságnak, a 6. számú melléklet 2005-2007. közötti idoszakra vonatkozó bírságtényezo 10-szeresének figyelembevételével megállapított légszennyezési bírság kiszabásával egyidejuleg köteleznie kell a tevékenység folytatásának azonnali felfüggesztésére. A tevékenység folytatásának újraengedélyezése elott a légszennyezo pontforrás üzemeltetoje külön engedéllyel végzett próbaüzem során végrehajtott mérésekkel köteles igazolni, hogy a rendeletben, más jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértékek teljesülnek. (4) Amennyiben a meglévo létesítményeknél a környezetvédelmi hatóság jogszabályban megállapított kibocsátási határértéknél szigorúbb (egyedi) határértéket és arra teljesítési határidot állapít meg a 8. § (3)-(5) bekezdés alapján, a légszennyezési bírság megállapításának alapjául a teljesítési határido leteltéig a jogszabályban megállapított határértéket kell figyelembe venni. (5) A 7. § (5) bekezdése szerinti zónák kijelölését 2002. június 30-ig kell elvégezni. 29. § A rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint tagállamai közötti társulás létesítésérol szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdeto 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, összeegyeztetheto szabályozást tartalmaz az Európai Közösségek következo jogszabályaival: a Tanács 96/62/EK irányelve a környezeti levegominoség értékelésérol és ellenorzésérol; a Tanács 91/692/EGK irányelvével módosított 84/360/EGK irányelve az ipari létesítmények levegoszennyezése elleni küzdelemrol; a Tanács 97/101/EK határozata a tagállamokban a légszennyezés mérését végzo egyedi méroállomások és a mérohálózatok által szolgáltatott információk és adatok kölcsönös átadásának megteremtésérol; a rendelet szabályozási tárgykörében összeegyeztetheto szabályozást tartalmaz a Tanácsnak az integrált szennyezésmegelozésrol és csökkentésrol szóló 96/61/EK irányelvével.1. számú mellékleta 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelethezAz elérheto legjobb technika meghatározásának szempontjaiAz elérheto legjobb technika meghatározásánál figyelembe kell venni különösen a következo szempontokat, az intézkedés valószínu költségeit és elonyeit, továbbá az elovigyázatosság és a megelozés alapelveit is: 1. kevés hulladékot termelo technológia alkalmazása, 2. kevésbé veszélyes anyagok használata, 3. a folyamatban keletkezo és felhasznált anyagok és hulladékok regenerálásának és újrafelhasználásának elosegítése, 4. alternatív üzemeltetési folyamatok, berendezések vagy módszerek, amelyeket sikerrel próbáltak ki ipari méretekben, 5. ((Megállapította: 120/2001. (VI. 30.) Korm. r. 8. §.)) Ha a légszennyezo forrás szennyezoanyag-kibocsátása adott negyedévben a megengedett kibocsátási határértéket legalább 40-szeresen meghaladja, a légszennyezési bírságot a 2003. és a 2004. évekre is a 2005-2007. évekre vonatkozó bírságtényezok alkalmazásával kell kiszámítani az adott negyedévben. 6. a szóban forgó kibocsátások természete, hatásai és mennyisége, 7. az új és a meglévo létesítmények engedélyezésének idopontjai, 8. az elérheto legjobb technika bevezetéséhez szükséges ido, 9. a folyamatban felhasznált nyersanyagok (beleértve a vizet is) fogyasztása és jellemzoi és ezek energiahatékonysága, 10. annak igénye, hogy a kibocsátások környezetre gyakorolt hatását és ennek kockázatát a minimálisra csökkentsék vagy megakadályozzák, 11. annak igénye, hogy megelozzék a baleseteket és a minimálisra csökkentsék ezek környezetre gyakorolt következményeit, 12. a magyar környezetvédelmi háttérintézmény vagy a nemzetközi szervezetek által közzétett információk, továbbá az Európai Bizottság által a tagállamok és az érintett iparágak között az elérheto legjobb technikákról, a kapcsolódó monitoringról és a fejlodésrol szervezett információcserének a Bizottság által közzétett tapasztalatai. 2. számú mellékleta 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelethezVédelmi övezetek nagysága(tevékenységek szerint, a légszennyezo forrástól számítva)A megadott (termelési) küszöbértékek általában a termelési vagy a kibocsátási kapacitásokra vonatkoznak. Amennyiben egy üzemelteto több, azonos jellegu tevékenységet végez azonos létesítményben (pl. "vasfémek" feldolgozására szolgáló létesítmények) vagy azonos telephelyen, akkor ezen tevékenységek kapacitásának összegét kell figyelembe venni a küszöbértékkel történo összehasonlításnál. Egymástól eltéro tevékenységet folytató, azonos vagy egymással határos telephelyeken minden tevékenységre külön meg kell határozni a védelmi övezetet, és ezek alapján a legnagyobb burkoló övezeti határt kell figyelembe venni. A) Jelentos levegoterhelést okozó vagy buzös tevékenység esetén a védelmi övezet sugarának nagysága legalább 500, de legfeljebb 1000 méterIparág, illetve tevékenység: 1. Energiaipar 1.1. Nagy tüzeloberendezések 50 MWth-ot meghaladó bemeno hoteljesítménnyel. 1.2. Ásványolaj és gázfinomítók. 1.3. Kokszolókemencék. 1.4. Szénelgázosító és -cseppfolyósító üzemek. 2. Fémek termelése és feldolgozása 2.1. Fémérc (beleértve a szulfidércet) pörkölo és szinterelo létesítmények. 2.2. Tömbvas vagy tömbacél termelésére szolgáló létesítmények (elsodleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is, 2,5 tonna/óra kapacitás felett. 2.3. Vasfémek feldolgozására szolgáló létesítmények: a) meleghengersorok 20 tonna nyersacél/óra kapacitáson felül, b) kalapácsos kovácsmuhelyek 50 kJ/kalapács feletti energiafogyasztással, ahol a felhasznált hoenergia meghaladja a 20 MW-ot, c) védo olvadékfém-bevonatok felvitele 2 tonna nyersacél/óra kapacitás felett. 2.4. Vasöntödék 20 tonna/nap feletti kapacitással. 2.5. Létesítmények a) nemvas fémeknek ércekbol, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból való gyártása kohászati, kémiai vagy elektrolitikus eljárással, b) nemvas fémek olvasztására (beleértve az ötvözést), regenerált termékek olvasztására (finomítás, öntés stb.), 4 tonna/nap ólomra és kadmiumra vagy 20 tonna/nap más fémekre vonatkoztatott kapacitás felett. 2.6. Fémek felületi kezelésére szolgáló létesítmények elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol a kezelokád térfogata meghaladja a 30 m3-t. 3. Építoanyagipar 3.1. Cement-klinkernek forgókemencében történo gyártására szolgáló létesítmények 500 tonna/nap termelési kapacitáson felül, vagy mésznek forgókemencében történo gyártására 50 tonna/nap kapacitáson felül, vagy egyéb égetokemencék 50 tonna/nap kapacitáson felül. 3.2. Azbeszt gyártására és azbeszt alapú termékek gyártására szolgáló létesítmények. 4. Vegyipar 4.1. Vegyipari létesítmények szerves alapanyagok, mint például: a) szénhidrogének (lineáris vagy ciklikus, telített vagy telítetlen, alifás vagy aromás), b) oxigéntartalmú szénhidrogének, mint pl. alkoholok, aldehidek, ketonok, szervessavak, észterek, acetátok, éterek, peroxidok, epoxivegyületek, c) kéntartalmú szénhidrogének, d) nitrogéntartalmú szénhidrogének, mint pl. aminok, nitrogéntartalmú vegyületek, nitrovegyületek vagy nitrátvegyületek, nitrilek, cianátok, izocianátok, e) foszfortartalmú szénhidrogének, f) halogénezett szénhidrogének, g) fémorganikus vegyületek, h) muanyagok (polimerek, szintetikus szálak és cellulóz alapú szálak), i) szintetikus gumik, j) festékek és színezékek, k) aktív felületu anyagok és felületaktív anyagok gyártására. 4.2. Vegyipari létesítmények szervetlen alapanyagok, mint például: a) gázok, mint például ammónia, klór, hidrogénklorid, fluor vagy hidrogénfluorid, szén-oxidok, kénvegyületek, nitrogén-oxidok, hidrogén, karbonil-klorid, b) savak, mint például krómsav, hidrogénfluorid sav, foszforsav, salétromsav, sósav, kénsav, óleum, c) lugok, mint például ammónium-hidroxid, kálium-hidroxid, nátrium-hidroxid, d) sók, mint például ammónium-klorid, kálium-klorát, kálium-karbonát, nátrium-karbonát, perborát, ezüstnitrát, e) nemfémek, fém-oxidok vagy egyéb szervetlen vegyületek, mint például kalcium-karbid, szilikon, szilikon-karbid gyártására. 4.3. Vegyipari létesítmények foszfor-, nitrogén- vagy káliumtartalmú mutrágyák (egyszeru vagy összetett mutrágyák) gyártásához. 4.4. Vegyipari létesítmények növényvédo szer hatóanyagok és biocidek gyártásához. 4.5. Kémiai vagy biológiai folyamatokat felhasználó létesítmények gyógyszeralapanyagok gyártására. 4.6. Vegyipari létesítmények robbanóanyagok gyártására. 5. Hulladékkezelés 5.1. Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását (beleértve az égetést) végzo telephelyek 10 tonna/nap kapacitáson felül. 5.2. Kommunális hulladékégeto berendezések 3 tonna/óra kapacitáson felül. 5.3. Nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végzo telephelyek 50 tonna/nap kapacitáson felül. 5.4. Hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy 25 000 tonna teljes befogadókapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével. 6. Létesítmények szén (jól kiégetett szén) termelésére vagy elektrografit termelésére égetéssel vagy grafitizációval. 7. Állati anyagok feldolgozása 7.1. Létesítmények állati tetemek és állati hulladékok kezelésére vagy újrafeldolgozására 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással. 7.2. Nagy létszámú állattartás Létesítmények intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztésre vagy szarvasmarhatartásra, több mint a) 40 000 hely baromfi számára, b) 2000 hely (30 kg-on felüli) sertések számára, c) 750 hely kocák számára, vagy d) 500 hely 400 kg vagy annál nagyobb tömegu szarvasmarhák tartására. 8. Boripar Üzemek állati borök és nyersborök kikészítésére, ahol a kezelési kapacitás meghaladja a 12 tonna kikészített termék/nap értéket. B) Közepes mértékben levegoterhelést okozó tevékenység esetén a védelmi övezet sugarának nagysága legalább 300, de legfeljebb 600 méterIparág, illetve tevékenység: 9. Gépipar, fémfeldolgozás Létesítmények anyagok, tárgyak vagy termékek felületi kezelésére szerves oldószerek használatával, különösen felületmegmunkálásra, nyomdai mintázásra, bevonatolásra, zsírtalanításra, vízállóvá tételre, fényesítésre, festésre, tisztításra vagy impregnálásra, 150 kg/óra oldószer-fogyasztási kapacitás vagy 200 tonna/év kapacitás felett. 10. Építoanyag-ipar 10.1. Üveg gyártására szolgáló létesítmények, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül. 10.2. Ásványi anyagok olvasztására szolgáló létesítmények, beleértve az ásványi szálak gyártását is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül. 10.3. Kerámiatermékek égetéssel történo gyártására szolgáló létesítmények, különösen csempék, téglák, tuzálló téglák, koáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül, és/vagy 4 m3 kemencetérfogat és 300 kg/m3 kemenceelhelyezési kapacitáson felül. 11. Papíripar, faipar, bútoripar Ipari üzemek a következo termékek gyártására: a) faanyagból származó pép vagy egyéb szálas anyagok, b) papír és deszka 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül. 12. Bányaüzemi létesítmények 13. Élelmiszer-ipar 13.1. Vágóhidak 50 tonna/napnál nagyobb termelési kapacitással. 13.2. Élelmiszer-termékek termeléséhez kezelo és feldolgozó üzemek állati alapanyagokból kiindulva (tejen kívül) 75 tonna/napnál nagyobb késztermék-termelo kapacitással, növényi alapanyagokból kiindulva 300 tonna/napnál nagyobb késztermék-termelo kapacitással (negyedévi átlagban).C) Csekély mértékben levegoterhelést okozó tevékenység esetén a védelmi övezet sugarának nagysága legalább 50, de legfeljebb 100 méterIparág, illetve tevékenységek: 13. Élelmiszer-ipar Tej kezelése és feldolgozása, ahol a kapott tej mennyisége nagyobb mint 200 tonna/nap (évi átlagban). 14. Nyomdaipar 15. Textilipar Üzemek anyagok elokészítésére (olyan muveletek mint mosás, fehérítés, mercerezés) vagy szálak vagy textíliák festése, ahol a kezelés kapacitása meghaladja a 10 tonna/nap értéket. D) Közlekedési célú létesítmények, amelyeknél a védelmi övezet sugarának nagysága legalább 50 méter a legközelebbi lakóépülettol16. Autóbusz-végállomás, 8 indító-érkezo állástól 17. Üzemanyagtölto állomás 3. számú mellékleta 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelethezA légszennyezettség javítását szolgáló helyi, regionális vagy országos intézkedési programok minimális tartalmi követelményei1. A határértéket meghaladó légszennyezettség helyének meghatározása: zóna, város (térkép), a szennyezettséget megállapító méroállomás vagy az idoszakos mérések helye (térkép, földrajzi koordináták).2. Általános jellemzok: a zóna típusa, a terhelt terület nagysága (km2) és a szennyezésnek kitett lakosság becsült száma, meteorológiai jellemzok, a topográfiára vonatkozó adatok, a földfelszín jellemzoi, a zónában lévo védendo objektumok típusa, egyéb jellemzoi.3. Felelos szervezetek megnevezése Az intézkedések végrehajtásáért felelos szervezet neve és címe. 4. A szennyezettség jellemzoi és értékelése: az elozo évek levegominoségi jellemzoi (a beavatkozásokat megelozoen), a program során mért levegominoségi jellemzok, a levegominoség értékelésének módszerei.5. A légszennyezettség oka: a szennyezést okozó fo kibocsátó források, tevékenységek jegyzéke (térkép), a kibocsátások összes mennyisége (tonna/év), a más zónákból származó, a légszennyezettségi állapotot befolyásoló kibocsátások jellemzoi.6. A helyzet elemzése: a túllépést okozó egyéb tényezok ismertetése (transzmisszió, beleértve az országhatáron átterjedo légszennyezést, képzodés), a levegominoség javítására irányuló lehetséges intézkedések felsorolása.7. A javításra irányuló azon intézkedések és programok bemutatása, melyeket e rendelet hatálybalépése elott végrehajtottak: helyi, regionális, országos, nemzetközi intézkedések, ezen intézkedések megfigyelt hatásai.8. A légszennyezettség csökkentése érdekében szükséges azon intézkedések és programok részletei, amelyeket e rendelet hatálybalépését követoen fogadtak el: a programban lefektetett összes intézkedés felsorolása és leírása, a végrehajtás ütemterve, a légszennyezettség tervezett javulása eléréséhez várhatóan szükséges ido becslése.9. A javításra irányuló, tervezett intézkedések és programok valószínusítheto költségei és forrásai. 10. A hosszú távon tervezett intézkedések és programok részletei. 11. Az ezen mellékletben kért információk kiegészítéséhez felhasznált publikációk, dokumentumok, munkák stb. jegyzéke. 4. számú mellékleta 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelethezAz engedélyre vonatkozó eloírások4.1. számú mellékletAz engedélykérelem tartalmi követelményeiA környezetvédelmi hatósághoz benyújtandó engedélykérelemnek a következoket mindenképpen tartalmaznia kell: 1. az engedélykéro azonosító adatai, 2. a létesítmény, illetve technológia telepítési helyének jellemzoi, 3. helyszínrajz, a légszennyezo források bejelölésével, 4. a tervezett tevékenység leírása, az épület, építmény, berendezés (a továbbiakban együttesen: létesítmény) légszennyezo forrásainál alkalmazott technológia ismertetése, 5. a létesítményben, illetve a technológiában felhasznált nyersanyagok, segédanyagok és egyéb adalékanyagok, valamint az energiahordozók minoségi jellemzoi és mennyiségi adatai, 6. a létesítményben, illetve a technológiában termelt energia, késztermékek minoségi jellemzoi és mennyiségi adatai, 7. a létesítmény, illetve technológia légszennyezo forrásai, 8. a létesítmény, illetve technológia várható kibocsátásai a környezeti elemekbe, a kibocsátások mennyiségi és minoségi jellemzoi, a környezetre gyakorolt lényeges hatások, 9. a kibocsátások megelozését, vagy ahol ez nem lehetséges, mérséklését szolgáló technológiai eljárások és egyéb muszaki megoldások, 10. ahol szükséges, a létesítményben, illetoleg a technológiában a hulladékok keletkezését megelozo, illetoleg csökkento tervezett intézkedések, 11. további intézkedések, amelyek az energiahatékonyságot, a biztonságot, a szennyezések megelozését szolgálják, különös tekintettel e rendelet 8. § (1) bekezdésében foglaltakra, 12. a kibocsátások folyamatos ellenorzését biztosító intézkedések, 13. annak bemutatása, hogy az alkalmazott technológia, termelési eljárás megfelel az elérheto legjobb technikának, 14. az 1-13. pontokban részletezettek közértheto összefoglalása. 4.2. számú mellékletEloírások az engedély tartalmáraA környezetvédelmi hatósági engedélynek tartalmaznia kell különösen az alábbiakat: 1. az elérheto legjobb technika alapján meghatározott kibocsátási határértékeket a külön jogszabályi eloírások szerint, 2. a betartandó muszaki eloírásokat, levegovédelmi követelményeket és az üzemeltetés egyéb feltételeit, amelyeket az elérheto legjobb technika alapján kell meghatározni, 3. azokat a betartandó feltételeket, eloírásokat, amelyek a levegoterhelés minimalizálásához, illetve a légszennyezés megelozéséhez, továbbá a kibocsátási határértékek és levegovédelmi követelmények, a légszennyezettségi határértékek betartásához szükségesek, 4. azokat a betartandó feltételeket, amelyek a nagy távolságú terjedés minimalizálásához, az országhatáron való átterjedés megelozéséhez, illetve a környezet egészének magas szintu védelme érdekében szükségesek, 5. a tevékenység figyelemmel kíséréséhez szükséges monitorozási követelményeket, meghatározva a mérési módszert és gyakoriságot, az értékelési módszert, valamint a hatóságok részére történo kötelezo adatszolgáltatás módját és tartalmát, 6. a rendeltetésszeru üzemeltetéstol eltéro üzemi állapotok (pl. indítás, azonnali leállítás, üzemzavar és a tevékenység megszüntetése) esetén betartandó követelményeket, 7. azokat az intézkedéseket, amelyek a rendkívüli, váratlan légszennyezés megelozéséhez, illetve annak bekövetkezése esetén, elhárításához szükségesek, 8. az engedély érvényességi idejét. 5. számú mellékleta 21/2001. (II. 21.) Korm. rendelethezA szmogriadó terv tartalmi követelményei1. A szmogriadó terv készítésének feltételei (1) A határérték feletti, rendkívüli intézkedést igénylo légszennyezettség kialakulásának lehetosége vagy bekövetkezése esetére szmogriadó tervet kell készíteni: a) minden 200 ezer fot eléro népességszámú városban; b) minden olyan településen, amelynek belterületén (belterületének egyes részein) valamely légszennyezoanyag koncentrációja a hosszú idotartamú határértéket, vagy a rövid idotartamú (60 perces, 24 órás) határértéket legalább két méroponton az esetek 30%-ábanmeghaladja; c) minden olyan településen, illetve térségben, ahol a riasztási küszöbértékek tartós túllépésének veszélye fennáll. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott térségek esetében térségi szmogriadó tervet kell készíteni. 2. A szmogriadó terv tartalmi követelményei (1) A szmogriadó tervnek tartalmaznia kell a szmoghelyzet megelozésére irányuló intézkedéseket (készültségi fokozat), valamint a) a tájékoztatási és riasztási küszöbértékeket; b) a szmogriadó terv által érintett területek határait; c) a szmoghelyzet megállapításának módját és eszközrendszerét; d) a szmoghelyzetet észlelo, megállapító szervezetet(eket) és feladatait; e) a jelzés, értesítés szervezetét, feladatait és rendjét, a folyamatos ügyeleti szolgálat megszervezését; f) a szmogriadó elrendelésére, illetoleg megszüntetésére feljogosított tisztségviselok megjelölését (név, cím, telefon stb.), feladatait; g) a szmogriadó elrendelésének módját; h) a szmogriadó terv végrehajtásában érintettek felsorolását, feladatait és értesítésének (bevonásának) rendjét; i) a település és térség lakosságának, intézményeinek és üzemeinek folyamatos tájékoztatását, értesítését; j) a bevezetendo, megelozo és korlátozó intézkedéseket: a helyhez kötött források, a mozgó forrásokmuködésének szabályozását, korlátozását és azok elrendelésére jogosultakat és az elrendelés módját; k) a bevezetett korlátozó intézkedések végrehajtásának ellenorzési módját és végrehajtásának rendjét; l) a közfeladatok ellátásának rendjét. (2) Ha a levego szennyezettsége a tájékoztatási küszöbértéket eléri, gondoskodni kell a lakosság és a légszennyezok tájékoztatásáról, és önkéntes önkorlátozó intézkedésekre kell felkérést kiadni. (3) A riasztási küszöbérték elérése esetén kötelezo korlátozó intézkedéseket kell bevezetni (pl. a magángépjármuvek forgalmának részleges korlátozása, vagy megtiltása, lehetoség szerint alacsonyabb kéntartalmú tüzeloanyag használata stb.). (4) Több települést érinto térségi szmogriadó terv elkészítésekor és végrehajtásakor a térségben lévo önkormányzatoknak együttes tervet kell készíteniük. 3. A szmogriadó terv végrehajtása A szmogriadót legalább két folyamatosan muködo automatikus monitorállomás adatai alapján lehet elrendelni. A szmogriadó ideiglenesen elrendelheto egy monitorállomás mérése alapján is, ha a településen csak egy méroállomás muködik. A szmogriadó terv végrehajtása során különösen a következo feladatokat kell végrehajtani: a) el kell rendelni a szükséges mértéku levegotisztaság-védelmi korlátozásokat, illetoleg kezdeményezni kell azok elrendelését az illetékes szerveknél; b) fokozott készenlétbe kell helyezni a közbiztonsági és közlekedésrendészeti szerveket; c) készültségbe kell helyezni az egészségügyi (mento) szervezeteket; d) biztosítani kell a település lakosságának ellátását, az alapveto szolgáltatások, valamint a közlekedési és áruszállítási igények kielégítését; e) a tájékoztatási küszöbérték 3 órás túllépését követoen egy órán belül tájékoztatni kell a lakosságot és az intézményeket; f) a szmoghelyzetrol folyamatosan tájékoztatni kell a lakosságot és az intézményeket. 6. számú mellékleta 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelethezHelyhez kötött légszennyezo pontforrások bírságolásaA légszennyezési bírság kiszámításának módja 1. Meglévo légszennyezo források, illetoleg technológiák esetében egy pontforrás adott légszennyezo anyag kibocsátása után fizetendo bírságot (BL) negyedéves bontásban a következo képlettel kell kiszámítani: BL = Ef x k [Ft/negyedév]és Ef = Et-En [kg/negyedév]Et = V X Ct X 10-6 [kg/negyedév]En = V X Cn X 10-6 [kg/negyedév]ahol BL [Ft/negyedév] az adott légszennyezo anyag kibocsátási határérték túllépése miatt negyedévre fizetendo bírság, Ef [kg/negyedév] a határérték felett kibocsátott szennyezoanyag negyedéves mennyisége, k [Ft/kg] bírságtényezo, Et [kg/negyedév] a tényleges kibocsátás negyedéves átlagértéke, En [kg/negyedév] a határértéknek megfelelo szennyezoanyag-kibocsátás negyedéves mennyisége, V [Nm3/negyedév] a füstgáz/véggáz negyedéves átlagos térfogatárama, Ct [mg/Nm3] a légszennyezo anyag tényleges koncentrációjának átlagértéke, Cn [mg/Nm3] a légszennyezo anyag határértéknek megfelelo koncentrációja. Amennyiben a kibocsátási határérték [kg légszennyezo anyag/kg termék] dimenzióban van megadva, akkor az En értékét a következo képlettel kell kiszámítani: En = M x q [kg/negyedév]ahol M [kg termék/negyedév] a megtermelt termék negyedéves átlagértéke, q [kg légszennyezo anyag/kg termék] a légszennyezo anyagra vonatkozó kibocsátási határérték. 2. A k [Ft/kg] bírságtényezo mértéke: Légszennyezoanyag Veszélyességifokozat* Bírságtényezoa 2002. évre Bírságtényezoa 2003. évre Bírságtényezoa 2004. évre Bírságtényezoa 2005-2007. évekre kén-dioxid III 15 30 60 120 nitrogén-oxid II 30 60 120 240 szén-monoxid II 10 15 30 60 szilárd anyag (nem toxikus) III 10 15 30 60 egyéb légszennyezo anyagok I. fokozatba tartozók 250 500 1000 2000 II. fokozatba tartozók 30 60 120 240 III. fokozatba tartozók 15 30 60 120 IV. fokozatba tartozók 10 15 30 60* Veszélyességi fokozat külön jogszabály szerint Dioxinokra és furánokra a bírságtényezo értéke: k = 10 000 Ft/mg 3. A szennyezoanyagonkénti éves bírság a negyedévenként kiszámított bírságok összege. 4. A bírság értékét egy forrás összes légszennyezo anyag kibocsátására külön-külön kell kiszámítani, és az egyes anyagokra számított bírságtételek összege a forrás után fizetendo teljes bírság. 5. Ha a légszennyezo forrás szennyezoanyag-kibocsátása adott negyedévben a megengedett kibocsátási határértéket több mint 10-szeresen meghaladja, a légszennyezési bírságot 2003. és a 2004. évekre is a 2005-2007. évekre vonatkozó bírságtényezok alkalmazásával kell kiszámítani az adott negyedévben. 7. számú mellékleta 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelethezHelyhez kötött diffúz légszennyezo források bírságolásaA diffúz források légszennyezési alapbírsága kiszámításának módja1. Hatósági határozatban adatszolgáltatásra kötelezett diffúz forrás, különösen pernyehányó, meddohányó, vörösiszap-tároló, hulladéklerakó-, -tároló telep, külszíni bánya rekultiválatlan területe után, amelyrol légszennyezo anyagok kerülnek a környezetbe, az alapbírságot az igénybe vett felület nagysága arányában kell meghatározni, az alábbi összefüggéssel: t BLD = A x kD x ------ [Ft/év] 8760 ahol BLD [Ft/év] adott légszennyezo anyag kibocsátása miatt fizetendo alapbírság, A [m2] az igénybe vett terület vagy felület, kD[Ft/m2] bírságtényezo, t [h/év] az idoszakos felületi források levegoterhelésének idotartama, 8760 [h/év] a naptári év üzemóráinak száma. 2. A kD [Ft/m2] bírságtényezo mértéke: A légszennyezoanyag veszélyességifokozata* Bírságtényezoa 2002. évre Bírságtényezoa 2003. évre Bírságtényezoa 2004. évre Bírságtényezoa 2005-2007. évekre I. 150 250 450 600 II. 100 170 300 400 III. 75 125 220 300 IV. 50 80 150 200* Veszélyességi fokozat külön jogszabály szerint 3. A BLD értékét a forrás összes légszennyezo anyag kibocsátására külön-külön kell kiszámítani, és az egyes anyagokra számított alapbírságok összege a forrás után fizetendo teljes bírság. 8. számú mellékleta 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelethezA levegovédelmi követelmények megszegoivel szemben alkalmazható levegotisztaság-védelmi bírságok esetei és legnagyobb mértékeAz egyes pontokban meghatározott bírság megfizetésére köteles, aki (amely szervezet): 1. Engedélyköteles tevékenységet, a helyhez kötött légszennyezo forrás, illetve az ahhoz tartozó technológia üzemeltetését hatósági engedély nélkül kezd meg vagy folytat, légszennyezo forrásonként 100 000 Ft/nap gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személy esetében 10 000 Ft/nap 2. A hatósági engedély megállapításához szükséges adatokban bekövetkezett változást nem jelent be az illetékes környezetvédelmi hatóságnak, illetve nem kéri az engedély módosítását 200 000 Ft 3. A bejelentésre kötelezett helyhez kötött pontforrás üzemeltetoje a jogszabályban vagy hatósági kötelezésben eloírt adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, illetve 150 000 Ft a hatóság felszólítására sem teljesíti 300 000 Ft 4. A légszennyezo forrás és berendezés technológiai és kezelési eloírásait és utasításait nem készíti el, nem tartja be 100 000 Ft 5. A légszennyezést befolyásoló technológiai vagy tisztító berendezéseit nem az üzemeltetési vagy muködési engedélyben, illetve alkalmassági bizonyítványban (gépkönyv, minosítési dokumentumok) foglaltak vagy az eloírások szerint üzemelteti 500 000 Ft 6. A külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon a légszennyezo forrásai kibocsátásainak ellenorzo vizsgálatát (folyamatos, idoszakos mérések stb.) nem végzi el, illetve nem biztosítja a hatóság által elrendelt vizsgálatok feltételeit 500 000 Ft 7. A rendkívüli intézkedést igénylo eseménnyel kapcsolatos kötelezettségeit elmulasztja 500 000 Ft 8. Szmogriadó elrendelése esetén nem (esetleg késve vagy részben) hajtja végre a szmogriadó intézkedési tervben eloírt intézkedéseket 500 000 Ft gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személy esetében 100 000 Ft 9. Az átmeneti idoszak lejárta után nem igazolja a kibocsátási határérték betartását 300 000 Ft 10. Ha engedély nélkül olyan szabadtéri vagy nem zárt technológiát üzemeltet, amelyre a technika mindenkori szintjének megfelelo, zárt rendszeru technológia létezik, technológiánként 300 000 Ft 11. Szabadban vagy nem zárt térben muködtetett technológiák és felületi források esetén a hatóság eloírásai szerinti intézkedéseket nem hajtja végre 300 000 Ft 12. A felületi légszennyezo források felületét nem az eloírásoknak megfeleloen kezeli 100 000 Ft 13. Az ingatlan tulajdonosa, kezeloje, illetoleg használója, a közterületek tisztaságáért, porzás mentesítéséért felelos nem teljesíti rendszeres karbantartási és tisztántartási kötelezettségét 100 000 Ft 14. Bármely anyagot e jogszabály eloírásait megszegve, illetoleg engedély nélkül a nyílt téren vagy háztartási tüzeloberendezésben éget 300 000 Ft gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személy esetében 100 000 Ft 15. Hulladékot, jogszabályi vagy hatósági eloírásoktól eltéroen, vonalas létesítmény mentén növényzetet [11. § (3) bek.], lábon álló növényzetet, tarlót, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladékot [11. § (4) bek.] éget 500 000 Ft gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személy esetében 100 000 Ft 16. A hulladék- és anyagtároló vagy hulladék öngyulladását, meggyulladását nem akadályozza meg, illetve az eloltásról nem gondoskodik 500 000 Ft 17. Terméket a levegotisztaság-védelmi követelményeknek meg nem felelo módon hoz forgalomba, illetoleg elmulasztja a számára eloírt minosítési kötelezettséget 500 000 Ft 18. Az áruszállítással diffúz légszennyezést okoz 200 000 Ft 19. A tárolt vagy leválasztott anyagok nem megfelelo kezelésével határértéken felüli légszennyezettséget okoz 150 000 Ft 20. Megalapozott lakossági panaszt kiváltó buzszennyezo tevékenységet folytat, technológiát vagy berendezést üzemeltet 300 000 Ft gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személy esetében 100 000 Ft